TE IUBESC TAMPITEL!!!!!!! :(

The naked truth!

Pentru tine

Sunt oameni si oameni…dar tu, TU esti special. Cel putin asa crezi TU, asa te vinzi, asa te prezinti. Lumea se invarte in in jurul tau iar TU esti miezul lumii. Imi pare rau sa te anunt, dar NU, nu e asa. Mai sunt altii langa tine care intr-adevar pot sa ramana oameni in unele situatii in care tu te pierzi. Pentru ca te pierz..de multe ori, des…si nu lasi pe nimeni sa te ajute, desi stii ca ar putea, trebuie si ai nevoie. Te simti singur dar te preface ca ti-e bine, te distrezi dar de fapt nici nu stii unde esti si ce simti . Incerci sa camuflezi nesiguranta ta si nehotararea spunand ca ai nevoie sa-ti traiesti viata. Minciuna! De fapt iti lipseste altceva doar ca iti este greu sa recunosti, sa accepti asa ceva. Te crezi rebel dar nu te prinde! TU esti atfel, stii prea bine. De ce atatea minciuni, incurcaturi, complicatii, inselaciuni in viata ta? Te simti bine in ea? Esti fericit? Iti raspund eu, Nu! Si nici nu vei fi, pana cand nu accepti ca viata nu e ca in filme, nu e vorba doar de TARFE, masini si viata de noapte. De SPA, Jacuzzi, whisky si haine scumpe. Ti-am zis de atatea ori si chiar mi-ai dat dreptate, dar se pare totusi ca influenta din alta parte a fost mult, mult mai mare. Iti respect decizia pana dai tu singur cu capul de ea. Esti slab dar pari a fi dur, esti las dar tot judeci actiunile oamenilor din jur. Faci greseli enorme dar tot ii condamni pe altii…


Degeaba traiesti viata altora, TU esti altcineva si nu faci parte din ea!

Viata ca o tarfa

Viata e ca o tarfa, te **ta exact cand ai nevoie sa nu fi si te lasa cand n-ar trebui. Pentru ca face manevre cu sufletul tau si iti murdareste cele mai bune momente si amintiri cu nesimtire si nepasare. Pentru ca te minte ca esti bun si important, asta doar fractiuni de secunde...se opreste iar tu cazi de pe culmile orgasmului in nenorocirea minciunilor. Iti zambeste in timp ce iti taie rasuflarea cu multe cuvinte dureroase. Te leaga de pat si cu soapte sfasietoare dar dulci iti deruleaza secventele frumoase stiind ca TU nu poti face nicio miscare, nicio schimbare. Ai fata murdarita de machiaj, nu mai stii daca e fata ta reala sau cea falsa. Daca te speli vei fi tu? sau mai bine retusata? Nu mai stii daca era un vis frumos, dar poate prea excitant sau o realitate dura poate prea vulgara.......Viata e asa si sunt multe tarfe reale!

There's just one essential purchase I have to make on my way to the office-and that's the Financial Times/FT The FT is by far the best accessory a girl can have. Its major advantages are:

- 1. It's a nice color

- 2. It only costs 2-3 ron

- 3. If you walk into a room with it tucked under your arm, people take you seriously. With an FT under your arm you can talk about the most frivolous things in the world, and instead of thinking you're an airhead, people think you are a heavyweight intellectual who has broader interests, too.

So I stop at a newsstand and by a copy of the FT.

„Amennyi az éjszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjszaka, és minden éjszakához szükséges egy nappal. Minden éjszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent - ujjával néhányszor rákopogtatott keszeg mellére -, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe... érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát porciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből, s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka!... Aki mindég csak puliszkát eszik, mindég csak puliszkát, akarattal... s a túrót félreteszi... annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék... Ami pedig másokat illet..., nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én... nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Azt bizony meg kell enni, mind egy szemig. Ha öregen is, ha kutya-fáradtan, kutya-magányosan is. Azt meg kell enni. Nincs meghalás addig, míg az utolsó keserű morzsát is föl nem szedte az ember. Az így van.”